A testület döntött a következő időszak stratégiájáról, kiegészítette tevékenységét és ennek megfelelően módosította Alapszabályát, megváltoztatta az Egyesület nevét, újjá választotta vezető testületeit. Az Egyesület új neve: „IPE – Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai Parkok Egyesület”. Az Egyesület tevékenységi területe ezután az Alapszabály szerint is kiterjed a tudományos parkokra, a technológiai parkokra, valamint az innovációs parkokra.

A Közgyűlésnek a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium adott helyet.

A következő időszakra szóló fejlesztési stratégiát az Elnökség nevében Dr. Tóth János társelnök terjesztette a Közgyűlés elé.

A tárca képviseletében Egyed Géza szakállamtitkár úr üdvözölte a testületet. Állást foglalt a Dr. Tóth János úr által előterjesztett stratégia alapvető kérdéseiben, egyetértve azokkal.

Az IPE új stratégiájának néhány eleme:

 - A stratégiai célok továbbra is a foglalkoztatás bővítése és a fenntartható növekedés elősegítése legyenek.  Elősegíti ezt az a fejlemény, hogy a kormány – a szervezeti átalakítás tanúsága szerint – az innováció priorizálása mellett döntött. Az országnak – a felülvizsgált Lisszaboni Stratégia prioritásaival is összhangban – a tudásalapú gazdaság létrehozása teremtheti meg a tartós és dinamikus növekedés feltételeit.  Célszerű lenne ezért, hogy – a 2009-2010 időszak Akciótervének kidolgozása során – a kormány a gazdaságfejlesztési operatív program súlyát a forráselosztásban igazítsa a kormány a tartalmi célokhoz: az ÚMFT-n belül a GOP súlyának növelését tartjuk szükségesnek, a jelenlegi 9,3% helyett 12-16%-ot. Fontos lenne, hogy a kormány határozza meg a preferálandó kulcsterületeket (pl.: a biotechnológia, az IT, a gyógyszer, a jármű szakterületeken belül). Javasolja az IPE, hogy a ROP-okon belül is nagyobb súllyal legyenek jelen a gazdaságfejlesztési – közte ipari parki – feladatok.

 - A kistérségek fejlesztésében, a foglalkoztatás érdemi növelésében a későbbiekben fokozottabban célszerű támaszkodni az ipari parkokra. A 199 ipari park területi elhelyezkedése lehetővé teszi, hogy a kormányzat által elfogadott fejlesztési stratégiával rendelkező ipari parkok a körzetükben fejlesztési gócként mozdítsák elő a tőkebevonást, a munkahelyteremtést, a helyi adottságok kiaknázását. Ehhez az is szükséges, hogy a régióknak módjuk legyen a pályázatok tematikájában a régió prioritásait fokozottan érvényesíteni, a prioritások kialakításába bevonva az érintett gazdasági potenciállal rendelkező ipari parkokat is. Fontos lenne, hogy az innovációs alap 50%-a felett (a jelenlegi 25%-al szemben) a régiók rendelkezzenek. A fejlesztéspolitikában megkülönböztetett figyelmet célszerű fordítani a leghátrányosabb helyzetű 33 kistérségre, ahol a foglalkoztatás bővítése, a tőkebevonás, a helyi képzés, átképzés megoldása a fő feladat.

 - A pólus-városok térségében a tudományos parkokká való átalakítás, a parkok és a szellemi bázis közötti kapcsolatépítés, a technológiai transzfer, a szellemi tulajdonnal való gazdálkodás jelentheti az újszerű feladatot. Élni kell a klaszterpolitika kínálta lehetőségekkel, különösen a hálózatépítés, a partnerkapcsolatok erősítése, a szolgáltatások igénybevételének elősegítése terén. (Az IPE e célból hozta létre az „IPE Tanácsadó Hálózatot”.) Megfontolandó, hogy a ROP-okon belül külön pályázatok mozdítsák elő a pólusvárosok ipari parkjainak fejlesztését.

- Meghatározó szerepet célszerű adni az innovációra ösztönző gazdasági környezet kialakításának (keresleti K+F piac megteremtése), az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztésének: a tudományos, technológiai orientáltságú ipari parkok, a technológiai innovációs centrumok, a klaszterek létrehozásának, támogatásának, a tudásközpontok, fejlesztési pólusok rendszere kiépítésének. Megfontolandó, hogy legyen önálló innovációs operatív program (mint Csehországban, ahol ennek súlya 8%). Célszerű lenne, hogy a magasabb fejlettségű parkok számára kiírt pályázatok a gyorsabb növekedést különösen erőteljesen preferálják.

 - A tudományos, innovációs parkok számára kiírt pályázatokon lehetőség legyen ipari parkoknak is elindulni. Meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, amely szerint a fővárosban – és a pólusvárosokban – a közigazgatási terület lehatárolásával a pályázatkiíró eleve lehetetlenné tette a tudományos parkok létesítését. A parkoknak be kell kapcsolódniuk a klaszterek szervezésébe, ahol lehetséges, elő kell mozdítani a KKV-k és az egyetemek, tudásközpontok együttműködését.

- Kormányzati feladat, hogy az ipari parkok csoportosítását a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium vizsgálja felül, igazítva a parkok fogalmi rendszerét az EU gyakorlatához, s az ipari parkok egy része kaphassa meg a tudományos, technológiai, innovációs park címet. Az IPE 2003 óta szorgalmaz egy ilyen intézkedést, eddig kevés eredménnyel. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériummal együttműködve, a „tudományos”, „innovációs” és „technológiai” parkok terminus technikus alkalmazásával (mert az EU ezt ismeri és fogadja el) a gyakorlatban kell egy EU konform helyzetet létrehozni.

Európai dimenzió

-  Az uniós tervek szerint 2009 az innováció és kreativitás európai éve lesz. Célszerű, hogy az IPE a maga eszközeivel kapcsolódjék a kezdeményezésekhez és aktív hazai szereplő legyen az esemény sorozatban.

- A Kormány megkezdte a magyar EU soros elnökségre való felkészülést. Indokolt, hogy az IPE részt vegyen a munkában és tegyen meg mindent annak érdekében, hogy az ipari-, technológiai-, tudományos- és innovációs parkokhoz kötődő értékek és érdekek megjelenjenek a magyar soros elnökség prioritásai között.

A testület vitája az alapvető kérdésekben támogatta az új stratégiát, ugyanakkor több kérdésben konkrét intézkedéseket tartottak a résztvevők szükségesnek. Ezeket az előadók indokoltnak és támogatandónak tartották.

A Közgyűlés elfogadta az Elnök beszámolóját, az IPE üzleti tervét és a Közhasznú jelentést.

Az IPE Tiszteleti Elnökké választotta Rakusz Lajos urat, az IPE alapító elnökét, aki az 1994 óta eltelt időben folyamatosan ellátta az elnöki feladatkört.

Az újjá választott testületek:

Az IPE Elnöksége

Elnök: Dr. Tóth János

Tiszteleti elnök (új funkció): Rakusz Lajos

Tagok: Gályász József, Göndöcs István, Polgárné Májer Ildikó, Révai András

Az IPE Felügyelő Bizottsága

Elnök: Szűcs András

Tagok: Forrás Gyula, Kabai Vilmos

A Közgyűlés, valamint Egyed Géza szakállamtitkár úr köszönetet mondott az IPE alapító elnökének, Rakusz Lajos úrnak a tizennégy éven át végzett eredményes munkájáért.