Hazai és nemzetközi kutatási eredmények felhasználásával a tárca elkészítette az országos jelentőségű logisztikai szolgáltató központok hálózatának koncepcióját, amely az ország különböző területi gazdasági potenciáljának értékelésére, az európai és magyarországi infrastruktúra elemzésére, nemzetközi áruforgalmi felmérésekkel kialakított információbázisra épült. Kijelölte azokat a szűkebb országrészeket, amelyek alkalmasak lehetnek egy, Budapest esetében több logisztikai szolgáltató központ eltartására, eredményes üzemeltetésére, meghatározta a kialakításra ajánlható logisztikai szolgáltató központok típusait és nagyságrendjeit.

Európai uniós - és egyben magyar - közlekedéspolitikai elvárás a közlekedési munkamegosztás arányának javítása az energia- és környezetkímélő szállítási módok javára. Ez a mindennapi gyakorlatban azt jelenti, hogy a közúti áruszállításból minél több feladatot a vasútra illetve a belvízi hajózásra célszerű terelni. Ennek leghatékonyabb eszköze a kombinált áruszállítás, ahol az áru konténerben, csereszekrényben, pótkocsiban vagy teljes kamionszerelvényben vasúton, vagy hajón teszi meg a szállítási út nagyobbik részét.

Ezen elvárás a logisztikai központok fejlesztési folyamatában is nagy szerepet játszik, hiszen ahol az árut megállítják, ott lehetőség kínálkozik egyéb értéknövelő folyamatok elvégzésére és fordítva. Tehát az országos jelentőségű logisztikai központok esetében alapkövetelmény a bi, illetve trimodalitás, vagyis a közúti szállítás mellett a vasúti, és ha lehetséges a vízi kapcsolat rendelkezésre állása. Mindez azt jelenti, hogy közlekedési szempontból elengedhetetlen egy könnyen elérhető vasúti vagy kikötői terminál léte.

Az ország méretét, gazdasági aktivitását, közlekedési infrastruktúráját és földrajzi elhelyezkedését figyelembe véve a tárca 11 logisztikai körzetből és 13 országos logisztikai központból álló főhálózat kialakítását irányozta elő a jóváhagyott koncepcióban.

Az országos hálózatba tartozó körzetek és a központok a következők:
-Soroksár Budapesti Intermodális Logisztikai Központ (BILK) a budapesti körzetben
- Nagytétény (Harbour Park) a budapesti körzetben
- Csepel (MAHART Szabadkikötő) a budapesti körzetben
- Sopron (GYSEV) a nyugat-dunántúli körzetben
- Nagykanizsa a dél-dunántúli körzetben
- Győr az észak-dunántúli körzetben
- Székesfehérvár a közép-dunántúli körzetben
- Baja a dél-magyarországi körzetben
- Szolnok a közép-alföldi körzetben
- Szeged a dél-alföldi körzetben
- Debrecen a délkelet alföldi körzetben
- Miskolc és Tiszaújváros az észak-keleti körzetben
- Záhony az észak-tiszántúli körzetben

A logisztikai tevékenység körében - tekintve Magyarország gazdaságának nyíltságát, és a nemzetközi kereskedelemben való nagyfokú integráltságát - jelentős tényező a vám tevékenység. A vámhivatalok száma hazánk uniós csatlakozását követően a mai 300-ról a tizedére csökkenjen, miközben a szolgáltatások színvonala emelkedik. Fontos szempont, hogy a vámhivatalok érdeksemleges helyen működjenek. Erre kiválóan alkalmasak a logisztikai központok, ezért a 13 országos jelentőségű logisztikai központ egyben a vámeljárás kiemelt helyszíneként is funkcionál, illetve fog funkcionálni.