A mikro-, kis- és középvállalkozások jelentős szerepet töltenek be az ország gazdasági életében, az alkalmazottak mintegy 60 %-át, a bruttó hozzáadott értéknek csaknem 40 %-át állítják elő, és az exportértékesítés közel 20 %-át realizálják. A legtöbb vállalkozás a szolgáltatások területén tevékenykedik, ezt követi az ipar és a mezőgazdaság. A vállalkozások területi megoszlása az utóbbi években alig változott, Budapesten és Pest megyében található a legtöbb vállalkozás. Az összes társas vállalkozás több mint 40 %-a működik a fővárosban, míg az egyéni vállalkozásoknál ez az arány csak 20 %.

A mikro-, kis- és középvállalkozások gazdálkodását magas munkaerő- és alacsony tőkeintenzitás jellemzi. Jóval nagyobb mértékben részesednek a foglalkoztatásból, mint az árbevételből vagy a jövedelemtermelésből. Ez a tény önmagában természetes, de nemzetközi összehasonlításban a magyar kis- és a nagyvállalkozások közötti különbség meglehetősen nagynak tűnik, és a rés inkább nyílik, mint záródik. Ugyancsak kedvezőtlen jelenség, hogy a magyar kis- és középvállalkozások jövedelemtermelő képessége és kivitele jelentősen elmarad az EU tagországok átlagától. Mindez egyértelművé tette, hogy a hazai kis- és középvállalkozások megerősítésére, versenyképességük javítására a kormánynak hosszú távú, ciklusokon átívelő stratégiát kell kidolgoznia.