1. A program készítés felhívásának jogalapja

 

ÖSSZESSÉGÉBEN RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ KERET:

 

 300,0 millió Ft

 

A programok megvalósításának fedezetét a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat 2008. évi központi kerete biztosítja. Éven túli kötelezettség vállalására nincs mód.

 

2. A program készítés célja, támogatási jogcímek

 

 Támogatás nyújtása olyan Európai uniós forrásokból nem támogatható – a Korm. rendelet 37.§ (1) bekezdésében foglalt  jogcímek szerinti – fejlesztési célok megvalósításához, amelyek a kiemelt térségek és az érintett régió vagy régiók közötti együttműködést is elősegítik. Ennek keretében kisprojekteket összefogó, kiemelt térségi jelentőségű programok megvalósítása, különös tekintettel a

a) bűnmegelőzést, a közbiztonság javítását szolgáló, települések vagy kistérségek összefogásával, vagy önkéntességen, önszerveződésen alapuló projektekre vagy

b) műemlékek vagy azon múzeumok fejlesztésére, amelyek látogatóinak száma a pályázat benyújtását megelőző évben nem éri el az 5000 főt vagy

c) franchise rendszerek bővítésére.

Az egyes támogatási jogcímekre PROGRAMADATLAP együttesen is benyújtható.

 

3. Forrás elnyerésének feltétele

A Korm. rendeletben nevesített térségi fejlesztési tanácsok (továbbiakban: Tanács ) által összefogott, jelen programadatlap követelményeinek megfelelő kiemelt térségi jelentőségű programok készítése, és azok területfejlesztésért felelős miniszter részére - legkésőbb 2008. június 30-ig - történő benyújtása.

 

4. A program benyújtására jogosultak köre

A Korm. rendelet 37§ (1) bekezdésében felsorolt térségi fejlesztési tanácsok

 

5. A program készítése, elbírálása, értékelése és az egyedi kisprojektek megvalósítása során alkalmazandó főbb jogszabályok

 

• az államháztartásról szóló 1992. XXXVIII. törvény (továbbiakban: Áht)

•  a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény

• az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény

•  számvitelről szóló 2000. évi C. törvény

• A 2008. évi terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásának részletes szabályairól szóló 148/2008. (V.26.) Korm. rendelet

• az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.)

• az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet

• az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkeiben foglaltaknak a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK bizottsági rendelet

 

6. Program kisprojektjeire, illetve megvalósításukra vonatkozó követelmények

 

6.1. Támogatási intenzitás, saját forrás mértéke

A program a 2. pontban meghatározott támogatási jogcímek szerinti kisprojektekből áll. Minden kisprojektre önálló, a Tanács és a kisprojektet megvalósító (továbbiakban: megvalósító) együttes aláírásával ellátott adatlapot kell kitölteni, figyelemmel a Korm. rendelet melléklete szerinti, legkisebb és legnagyobb támogatási összegekre és támogatási intenzitásra vonatkozó alábbi  táblázatra:

 

 

Hátrányos helyzetű térségekben megvalósuló projektek esetén 10%-kal, leghátrányosabb helyzetű térségekben megvalósuló projektek esetén pedig 15%-kal növelhetők.

Hátrányos helyzetű térségeknek minősül a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. és 3. számú mellékletében foglaltak alapján hátrányos helyzetűnek, vagy átmenetileg kedvezményezettnek minősülő kistérségek, valamint az ezekkel azonos elbánásban részesülő, a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendeletben meghatározott, társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, vagy az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések;

Leghátrányosabb helyzetű térségeknek minősül a 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében foglaltak alapján leghátrányosabb helyzetűnek minősülő kistérségek, valamint az ezekkel azonos elbánásban részesülő, a 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendeletben meghatározott, társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, és az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések;

A c) pont szerint csekély összegű támogatás nyújtható. A csekély összegű támogatásra a Korm. rendelet 12. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a jogcím szerint nyújtott támogatások vonatkozásában elszámolható költségnek a franchise szerződésben előírt feltételek teljesítése érdekében közvetlenül szükséges tárgyi eszközöknek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 47-48. §-ai, valamint 51. §-a szerinti bekerülési értéke.

 

Az egyes kisprojektek megvalósításához a megvalósító

önkormányzatoknak, önkormányzati társulásoknak, központi költségvetési szerveknek és intézményeinek, civil szervezeteknek

• jövedelemtermelő projektjeik esetén legalább 35%;

•  nem jövedelemtermelő projektjeik esetén legalább 5%;

•  kis- és középvállalkozásoknak legalább 25%;
• az egyéb megvalósítóknak legalább 50%

saját forrással kell rendelkezniük.

 

6.2. Megvalósítóval szemben támasztott követelmények

 

A kisprojektek közé nem javasolható az a projekt, amelyik az Európai Unió által finanszírozott támogatások rendszerében, vagy a 47/2008. (III. 5.) Korm. rendelet hatálya alá tartozóhelyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása, vagy a leghátrányosabb helyzetű térségek felzárkóztatásának támogatása előirányzatokból fejlesztési célú támogatást kaphat.

 

A kisprojekt megvalósítója lehet Magyarországon székhellyel, vagy EGT-állam területén székhellyel és Magyarországon, a kiemelt térség működési területén fiókteleppel, telephellyel rendelkező jogi személy, egyházi jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és egyéni vállalkozó lehet.

 

Nem lehet kisprojekt megvalósítója

1. az, akinek az alábbi előirányzatok valamelyikéhez kapcsolódóan a támogatás visszavonása miatt visszafizetési kötelezettsége áll fenn:

a)      a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat korábbi évi forrásai;

b)      a területfejlesztési célelőirányzat;

c)       a térség- és településfelzárkóztatási célelőirányzat;

d)      a kistérségi támogatási alap célelőirányzat;

e)       a vállalkozási övezetek támogatására irányuló célelőirányzat;

f)       a helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatás;

g)       a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatás;

h)      a települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújításának támogatása.

2. továbbá

a)     az, akivel szemben az Európai Bizottságnak valamely támogatás visszafizetésére kötelező határozata van érvényben;

b)     a csőd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt álló szervezet, cégbírósági törlési eljárás alá került gazdasági társaság, és a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásról szóló bizottsági közlemény (HL 2004/C 244/02.) 2.1 alpontja szerinti nehéz helyzetben lévő vállalkozás;

c)      az adósságrendezési eljárás alatt álló önkormányzat

d)     az, aki a megelőző három naptári éven belül az államháztartás alrendszereiből, az Európai Unió előcsatlakozási eszközeiből, vagy a strukturális alapokból juttatott valamely támogatással összefüggésben a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét nem vagy csak részben teljesítette, és ezért az Ámr. 88. §-ának (2) bekezdése szerinti kizárás alatt áll, kivéve a vis maior esetét;

e)      az, akinek adó- vagy adók módjára behajtandó köztartozása van, kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett;

f)      az, aki nem felel meg az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15. §-ában, a rendezett munkaügyi kapcsolatokra vonatkozóan megfogalmazott általános és különös feltételek bármelyikének;

g)      az, aki a projekt keretében végzett tevékenység folytatásához szükséges hatósági engedélyekkel nem rendelkezik;

h)     az a gazdálkodó szervezet, amelynek a számviteli jogszabályok szerint számított saját tőkéje a törzstőke (alaptőke) jogszabályban előírt legkisebb mértéke alá csökkent;

i)      az, aki a beruházást, illetve a fejlesztést olyan ingatlanon kívánja megvalósítani, amely nem per- és igénymentes, kivéve, ha a pályázó az igény jogosultja, vagy bérelt ingatlan esetében a bérleti szerződés kizárólagos joggal biztosítja a támogatással megvalósuló létesítmény üzemeltetésének lehetőségét 5 év fenntartási kötelezettség idejére;

j)      az, akinek projektje kizárólag a meglévő kapacitások megőrzésére, fenntartására irányul.

 

6.3. Projekt megkezdése

 

A PROGRAMADATLAP benyújtását megelőzően megkezdett projektekhez támogatás nem adható. Az egyedi kisprojektek a PROGRAMADATLAP benyújtását követően megkezdhetők a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvényben foglaltak figyelembevételével.

A projekt megkezdése időpontjának

a)      építési tevékenységet tartalmazó projekt esetén

aa)   az építési naplóba történt első bejegyzés időpontja (építési naplóval igazolva),

ab)   olyan építési jellegű munkák esetében, ahol építési napló vezetése nem kötelező, ott a kivitelezői szerződés alapján a kivitelező nyilatkozatában a munkálatok megkezdésére vonatkozóan megjelölt nap;

b)      építéssel nem járó projekt esetén az első beszerzett eszköz vagy igénybe vett szolgáltatás visszavonhatatlan megrendelését igazoló okmány kiállításának dátumát;

c)       fejlesztési célú pénzeszközök átadása esetén az első pénzátadás napját;

d)      ingatlanvásárlás, földterület vásárlása esetén az adásvételi szerződés megkötésének dátumát kell tekinteni.

Amennyiben a projekt megvalósítása során az előbbiek szerint meghatározott események közül több is lezajlik, azok közül a legkorábbit kell kezdési időpontnak tekinteni.

 

7. A program benyújtásának módja, helye és határideje

 

A PROGRAM benyújtása kizárólag postai úton, ajánlott küldemény formájában történhet a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkárság (1075 Budapest, Kéthly Anna tér 1.) részére 1 eredeti és 2 másolati (összesen 3) példányban. Az eredeti példányt „E” megjelöléssel kell ellátni.

A PROGRAM személyes benyújtására nincs mód.

 

A PROGRAMHOZ mindenképpen csatolni kell az érintett regionális fejlesztési tanáccsal vagy tanácsokkal folyatott egyeztetés dokumentumait, a tanács vagy tanácsok szakmai véleményét.

 

 

 

8. A program, értékelése, döntés a támogatásról

 

A Tanács által benyújtott PROGRAMOT a miniszter által kinevezett 5 tagú Szakértői Bizottság értékeli, véleményezi. A PROGRAM benyújtását követően az értékelés folyamatában a Tanács, illetve kisprojekt megvalósító nem jogosult azon módosítást, kiegészítést kezdeményezni, továbbá a benyújtást követően hiánypótlásra nincs mód.

 

Érvénytelen, és így értékelésre nem alkalmas, továbbá támogatásra sem jogosult a PROGRAMADATLAP, amennyiben:

• a megjelölt határidőn túl kerül benyújtásra,

• nem a benyújtásra jogosult szervezet nyújtja be,

• nem postai úton kerül benyújtásra,

•  nem felel meg a jelen programadatlapban, rögzített követelményeknek.

 

Érvénytelen, és így értékelésre nem alkalmas, továbbá támogatásra sem jogosult a kisprojekt, amennyiben:

• nem a benyújtásra jogosult szervezet nyújtja be,

•  nem a Tanács illetékességi területén megvalósuló fejlesztést tartalmaz,

• a Korm. rendeletben meghatározott legkisebb támogatási összegnél kisebb, vagy illetve legnagyobb támogatási összegnél, illetve a legnagyobb támogatási intenzitásnál nagyobb mértékű támogatás került feltüntetésre,

• a megvalósítandó fejlesztés nem illeszkedik a Korm. rendelet 37.§ 1) bekezdés a)-c) pontjaiban rögzített támogatási célokhoz,

• nem felel meg jelen PROGRAMADATLAP kisprojektekre vonatkozó követelményeinek, nem kerülnek csatolásra a feltüntetett mellékletek.

A Szakértői Bizottság a program egészére és az egyedi kisprojektekre kiterjedően teljeskörűen vizsgálja

- a Korm. rendeletben, és egyéb vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak való megfelelést,

- a kisprojektek magvalósításának célját, az elvárt eredményeket, elvárt követelményeknek való megfelelését, a fejlesztés fenntartásának biztosítását.

A Szakértői Bizottság elnöke a Szakértői Bizottság javaslatát jóváhagyásra felterjeszti a területfejlesztésért felelős miniszter részére.

.

9. Teendők a támogatási döntés után

 

9.1. Tájékoztatás a döntésről

A miniszteri döntést követően a Minisztérium a támogatási döntésről a döntéstől számított 5 munkanapon belül írásban tájékoztatja a Tanácsot. A támogatott programok alapadatait egyidejűleg a Minisztérium a honlapján közzéteszi. A Tanács a miniszteri döntésről szóló tájékoztatás alapján - annak kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül – írásban értesíti a támogatásban részesült kisprojektek megvalósítóit a támogatás megítéléséről.

 

9.2. Megállapodás a Minisztérium és a Tanács között

A Tanács részére küldött, döntésről szóló tájékoztatás kézhezvételét követő 60 napon belül a Minisztérium megállapodást köt a Tanáccsal, amelyben – egyebek között – rögzítésre került

• a program azonosító adatai,

• a támogatott egyedi kisprojektek leírása,

• az egyedi kisprojektekre megítélt támogatás összege és mértéke,

• a megvalósítók által biztosítandó saját forrás összege és mértéke,

• az egyes kisprojektekhez kapcsolódó kötelezettségek,

• a kisprojektek megvalósítóival kötendő támogatási szerződés követelményei,

• a támogatás lehívásának eljárási szabályai,

• a megállapodás megszegésének esetei továbbá

• a támogatás felhasználás ellenőrzésének szabályai.

A megvalósítókkal kötendő támogatási szerződés mintája a Minisztérium és a Tanács között létrejövő megállapodás részét képezi, amelyet a Minisztérium bocsát a Tanács rendelkezésére.

 

9.3. Támogatási szerződés a Tanács és a Megvalósító között

a)      Az egyedi kisprojektek megvalósítására a Tanács a kisprojekt megvalósítójával támogatási szerződést köt. A támogatási szerződéseket a kisprojektek megvalósítóival a Minisztérium és a Tanács között létrejött megállapodás aláírásától számított 60 napon belül meg kell kötni. Amennyiben a támogatási szerződés megkötésére a megvalósító mulasztásából a megadott határidőn belül nem kerül sor, a támogatási döntés érvényét veszti.

b)     A Tanács akkor köthet támogatási szerződést a kisprojekt megvalósítójával, ha az a szükséges saját forrás, egyéb támogatás, egyéb forrás rendelkezésre állását igazolta.

c)      Amennyiben a miniszter támogatási döntésének meghozatalát követően a Tanácsnak, vagy a kisprojekt megvalósítójának köztartozása keletkezik, a köztartozás megfizetéséig a Tanáccsal a megállapodás, illetve a megvalósítóval a támogatási szerződés nem köthető meg. Amennyiben a támogatási döntés meghozatalát követően, de a megállapodás, vagy a támogatási szerződés megkötését megelőzően a Tanács, illetve a megvalósító ellen csőd-, felszámolási- vagy cégbírósági törlési eljárás indul, vagy végelszámolás, vagy adósságrendezési eljárás veszi kezdetét, a támogatási döntés érvényét veszti.

 

d)     A Tanács a támogatási szerződésben köteles kikötni az elállás jogát arra az esetre, ha

• az Ámr. 87. §-ának (4) bekezdésében meghatározott feltételek közül legalább egy bekövetkezik;
• a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény rendelkezései alapján kötelezően lebonyolítandó közbeszerzési eljárások dokumentumait, a közbeszerzési eljárás eredményes lefolytatását követő 30 napon belül a megvalósító részére nem nyújtja be.

A Tanács ezen események valamelyikének bekövetkeztekor köteles élni az elállási jogával.

e)      Amennyiben a program, projekt összköltsége (kiadása) csökken a tervezetthez képest, a támogatási összeget - ha szükséges a szerződés módosításával - a projekt összköltsége csökkentésének arányában az előirányzat kezelőjének is csökkentenie kell, több támogatási forrás esetén az eredeti támogatási arányoknak megfelelően.

Amennyiben a projekt összköltsége növekszik, úgy a többletköltséget a megvalósító köteles saját forrásból biztosítani.

f)       A megvalósító az adólevonási jogosultságában bekövetkezett változást a támogatási szerződés módosítása végett haladéktalanul köteles a Tanácsnak írásban bejelenteni. A változás bejelentése előtt igénybe vett támogatás visszaigényelt áfájára jutó összegével a támogatott köteles elszámolni, illetve azt visszafizetni.

 

g)      A támogatási szerződés csak akkor módosítható, ha a projekt az így módosított feltételekkel is támogatható lett volna.

h)      Amennyiben a program, projekt megvalósítása részben vagy egészben meghiúsul, tartós akadályba ütközik, vagy a támogatási szerződésben foglalt ütemezéshez képest késedelmet szenved, illetve ennek bekövetkezése fenyeget, ezt a megvalósító haladéktalanul köteles jelenteni a Tanácsnak, amely erről szintén haladéktalanul tájékoztatja a Minisztériumot.

i)        Amennyiben a program, projekt megvalósítása a megvalósítónak fel nem róható okból meghiúsul vagy tartós akadályba ütközik, a fentiek szerinti jelentési kötelezettség teljesítése mellett az igénybe nem vett támogatásról le kell mondani, az igénybe vett támogatás egészének vagy arányos részének visszafizetéséről a Tanács javaslata alapján a Minisztérium rendelkezik.

9.4. Fenntartási és egyéb kötelezettségek

 

A Korm. rendelet 37. § (1) bekezdésének b) (műemlékek vagy azon múzeumok fejlesztése) és c) (franchise rendszerek bővítésére) pontja szerinti jogcímek esetében a megvalósítónak fenntartási kötelezettséget kell vállalnia.

Fenntartási kötelezettség keretében a támogatásban részesített megvalósítónak a támogatással megvalósuló projektek keretében létrehozott vagy fejlesztett létesítmények és eszközök használati értékét meg kell őriznie, és az azok által nyújtani kívánt szolgáltatásokat – a szükséges karbantartási időszakokat leszámítva – az eredeti célnak megfelelően folyamatosan fenn kell tartania. A fenntartási kötelezettség a projekt befejezését követő hónaptól számított 5 éven át tart.

 

A Korm. rendelet 37. § (1) bekezdésének c) pontjábanfoglalt jogcím (franchise rendszerek bővítésére) szerint támogatásban részesített megvalósítónak adózás előtti eredmény növelésére irányuló kötelezettséget kell vállalnia.

 

9.5. Biztosítékokra vonatkozó szabályok

 

a)      Jövedelemtermelő projektek, valamint forgalomképes ingatlanon megvalósuló önkormányzati fejlesztések esetében legalább a támogatás 120%-ának megfelelő összegű ingatlan jelzálogjog bejegyzésével, bank vagy más, garanciavállalásra jogosult intézmény garanciavállalásával, vagy készfizető kezesi szerződéssel kell biztosítékot nyújtani.

Jövedelemtermelő projektnek minősül minden, gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéni vállalkozás által benyújtott pályázatban szereplő projekt, valamint egyéb szervezetek által megvalósítandó, azon projekt, amely olyan infrastrukturális beruházást foglal magában, amelynek igénybevétele közvetlenül a felhasználókat terhelő díjakkal jár, vagy ingatlan értékesítését, bérbeadását, vagy más, ellenszolgáltatás fejében történő szolgáltatásnyújtást foglal magában olyan módon, hogy az abból származó bevételek meghaladják a tevékenység működési költségeit. Nem minősülnek jövedelemtermelőnek azon projektek, amelyekre az állami támogatásokról szóló szabályok vonatkoznak;

b)     Ingatlan jelzálogjog formájában nyújtott biztosíték esetén a támogatás kapcsán bejegyzésre kerülő jelzálogjog, és az esetlegesen azt megelőző ranghelyekre bejegyzett jelzálogjogok összege együttesen nem haladhatja meg az ingatlan forgalmi értékének 70%-át. A harmadik, vagy azt követő ranghelyekre felajánlott ingatlan jelzálogjogok elfogadhatóságáról a Tanács – az ingatlan értékesíthetősége, forgalmi értéke, valamint a felajánlott ranghelyet megelőző ranghelyeken bejegyzett jelzálogjogok összegének mérlegelését követően – dönt. A jelzálogszerződés megkötése, és a jelzálogszerződéshez kapcsolódóan benyújtott módosítási kezdeményezésekről szóló döntések meghozatala során az ingatlan forgalmi értékét egy, három hónapnál nem régebbi, bejegyzett értékbecslő által kiállított értékbecslés alapján kell megállapítani.

 

c)      Ingatlan jelzálogjog formájában nyújtott biztosíték esetén a jelzálogjoggal terhelt ingatlanra biztosítási szerződést kell kötni. A biztosítási szerződésben kedvezményezettként a Minisztériumot kell megjelölni.

d)     A jelzálogjognak, a garanciavállalásnak, illetve a készfizető kezesi szerződésnek legalább a projekt megkezdésétől a támogatási szerződésben vállalt valamennyi kötelezettség végét követő harmadik hónap végéig kell fennállnia, illetve szólnia. A támogatási szerződésben ki kell kötni, hogy a szerződés hatályba lépésének feltétele a biztosítékok rendelkezésre állását – ingatlan jelzálogjog esetén a jelzálogjog bejegyzését – igazoló dokumentum Tanácshoz történő benyújtása.

e)      A támogatási szerződésekhez kapcsolódóan nyújtott biztosítékok jogosultja a Minisztérium. A biztosítékokról szóló szerződésekben azonban rögzíteni kell, hogy a biztosítékokról szóló szerződések aláírása, valamint azokhoz kapcsolódóan, a kedvezményezett által benyújtott módosító kezdeményezések elbírálása során a Minisztérium nevében a Tanács jár el. A Tanács a biztosítékokhoz kapcsolódóan meghozott módosító döntéseikről a Minisztérium részére tájékoztatást küld.

 

9.6. A támogatásból létrehozott vagyon elidegenítésére vonatkozó szabályok

a)      A célelőirányzatból támogatott beruházással létrehozott vagyon a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségek teljesüléséig csak a Tanács előzetes jóváhagyásával idegeníthető el, adható bérbe, vagy használatba. A megvalósító által a Tanács részére küldött, jóváhagyást kérő kezdeményezésnek tartalmaznia kell annak ismertetését, hogy a megvalósító, vagy más személy a támogatási szerződésben foglalt, fenntartási, adózás előtti eredmény növelése iránt vállalt kötelezettségeit milyen módon fogja a támogatással létrehozott vagyon elidegenítését, bérbe, vagy használatba adását követően teljesíteni.

b)     Ha a célelőirányzatból támogatott beruházással létrehozott vagyon elidegenítése, bérbe, vagy használatba adása a Tanács előzetes jóváhagyása nélkül történik, akkor az igénybe vett támogatás teljes, kamattal növelt összege visszafizetésének elrendelésére és az igénybe nem vett támogatás teljes összegének törlésére kerül sor. Ebben az esetben a támogatást a jegybanki alapkamat kétszerese, de minimum 20% mértékű kamattal növelt összegben kell visszafizetni a támogatási szerződésben megjelölt számla javára.

c)      Amennyiben a Tanács előzetes jóváhagyásával történő elidegenítésre, bérbe, vagy használatba adásra a támogatási szerződésben vállalt – fenntartási, adózás előtti eredmény növelése iránti, és egyéb – kötelezettségek más által történő átvállalásával kerül sor, úgy a támogatást nem kell visszafizetni a célelőirányzat javára.

d)     Amennyiben a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségek jövőbeni – Tanács által jóváhagyott módon történő – teljesítését részben vagy egészben más személy vállalja át, ennek tényét a támogatási szerződés módosításában rögzíteni kell. Amennyiben a támogatás ellenében vállalt kötelezettségek részlegesen kerülnek átvállalásra, a támogatási szerződés módosítását mind a megvalósító, mind pedig a kötelezettségeket részlegesen átvállaló személy aláírja. Azon projektek esetén, amelyek támogatása során biztosíték nyújtása kötelező, a megvalósítónak és az átvállalónak a kötelezettség átvállalásának arányában kell biztosítékot nyújtaniuk. Amennyiben a támogatás ellenében vállalt kötelezettségek teljes mértékben átvállalásra kerülnek, az átvállaló személy a támogatási szerződés megvalósítója helyébe lép, valamint az előírtak szerint biztosítékot nyújt.

e)      Amennyiben a célelőirányzatból támogatott beruházással létrehozott vagyon elidegenítésére, bérbe, vagy használatba adására a Tanács előzetes jóváhagyásával kerül sor a támogatási szerződésben vállalt – fenntartási, adózás előtti eredmény növelése iránti, és egyéb – kötelezettségek más által történő átvállalása nélkül, úgy az igénybe vett támogatást a jóváhagyás időpontjában érvényes jegybanki alapkamattal növelt összegben kell visszafizetni a támogatási szerződésben megjelölt számla javára.

 

9.7. Nem teljesítésre vonatkozó szabályok

 

1. Az igénybe vett támogatás arányos része kamattal növelt összegének visszafizetésével, és az igénybe nem vett támogatás visszavonásával és törlésével jár, ha

a)      a vállalt fenntartási kötelezettség a kötelezettség teljes időtartamát tekintve csak részben, de 75%-ot meghaladó mértékben teljesül, vagy

b)      az adózás előtti eredmény növelésére irányuló kötelezettség a kötelezettség bármelyik évében csak részben, de 75%-ot meghaladó mértékben teljesül, vagy

c)       a jóváhagyott célkitűzés csak részben, de 75%-ot meghaladó mértékben valósul meg.

2. Az igénybe vett támogatás teljes, jegybanki alapkamat kétszerese szerinti kamattal növelt visszafizetésével és az igénybe nem vett támogatás visszavonásával és törlésével jár, ha

a)      a projekt befejezésére nem kerül sor, vagy

b)      az elfogadott céltól eltérő projektet valósítanak meg, vagy

c)       a fenntartási kötelezettség a kötelezettség teljes időtartamát tekintve 75%-ot meg nem haladó mértékben teljesül, vagy

d)      az adózás előtti eredmény növelésére irányuló kötelezettség a kötelezettség bármelyik évében 75%-ot meg nem haladó teljesül, vagy

e)       a megvalósító az e rendelet szerinti, illetőleg a támogatási szerződésben rögzített visszatérítési, visszafizetési, tájékoztatási, együttműködési vagy egyéb kötelezettségét határidőn belül nem teljesíti, vagy

f)       a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségek maradéktalan teljesítését megelőzően a kedvezményezett végelszámolása iránti eljárás veszi kezdetét, vagy ellene felszámolási, vagy egyéb, jogutód nélküli megszűnését eredményező eljárás indul.

3. A kamat a visszavonáskor érvényes jegybanki alapkamat kétszerese. A kamatot a támogatás igénybevételétől a Tanácsnak a támogatási szerződés nem megfelelő teljesítéséről való értesülését igazoló dokumentum keltezéséig terjedő időszakra kell felszámítani. A támogatási szerződés nem megfelelő teljesítéséről való értesülést igazoló dokumentum keltezésének helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv esetén a jegyzőkönyv aláírásának dátumát, a (2) bekezdés f) pontjában szereplő eljárások esetén az eljárás megindulásáról tájékoztató Cégközlöny dátumát kell tekinteni. A kamat összegét – az ügynökséggel együttműködve – a Minisztériummal egyeztetve a Tanács határozza meg.

4. A visszavont támogatást és kamatait a támogatási szerződésben megjelölt számlára, a visszavonásról szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül kell befizetni.

5. Abban az esetben, ha a támogatás és kamatai befizetésére a 4. pontban rögzített határidőn túl kerül sor, akkor a kötelezettség teljes összegére a határidőtől a részletfizetési kezdeményezés Tanácshoz történő igazolható beérkezéséig, ilyen kezdeményezés hiányában a visszafizetési kötelezettség maradéktalan teljesítéséig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat felével megegyező mértékű késedelmi kamatot kell felszámítani.

6. A visszafizetési kötelezettség méltányossági okokból történő mérséklésére vagy elengedésére nincs lehetőség.

7. Amennyiben a Korm. rendelet vagy a támogatási szerződés a megvalósító számára nem határoz meg határidőt, a Tanáccsal való együttműködése keretében fennálló kötelezettségeit 30 napon belül kell teljesítenie. Az együttműködési kötelezettség határidőben való teljesítésének elmulasztása esetén a 2. pont e) alpontjában szereplő jogkövetkezményektől csak abban az esetben lehet eltekinteni, ha a megvalósító a Korm. rendeletben vagy támogatási szerződésben rögzített határidőtől – ennek hiányában a 30. naptól – számított 10 napon belül késedelmét kimenti. Ezen határidőt követően további igazolásnak helye nincs.

8. Az előbbiekben meghatározott szankciók alkalmazása mellett a Tanács javaslatára a miniszter döntésével a megvalósító meghatározott időre - de legfeljebb öt évre - kizárható terület- és régiófejlesztési célelőirányzat támogatási rendszeréből, ha az alábbiakban meghatározott feltételek közül legalább egy teljesül:

• a szerződésben rögzített kötelezettség, illetve részkötelezettség teljesítése a szerződésben foglalt határidőre egyáltalán nem, vagy csak részben - számszerűen megállapított kötelezettségek esetén 75%-ot el nem érő arányban - valósul meg, és a megvalósító nem tett eleget a 9.3. h) pont szerinti bejelentési kötelezettségének,

• a megvalósító az elfogadott céltól eltérő feladatot valósít meg,

• a megvalósító a 9.3. h) pontban meghatározott bejelentési kötelezettségének az ott előírt határidőig nem tett eleget,

• a megvalósító – írásbeli felszólításra – sem tesz eleget a projekttel kapcsolatos beszámolási, jelentéstételi kötelezettségének,

• a megvalósító nem tesz eleget ellenőrzéstűrési kötelezettségének, és ennek következtében jogszabály alapján ellenőrzésre jogosult szervek a projekt szabályszerű megvalósítását nem tudják ellenőrizni,

• a megvalósító a projekttel kapcsolatban valótlan, hamis adatot szolgáltatott,

•  a megvalósító a szabálytalanul felhasznált összeget a támogatási szerződésben meghatározott határidőben nem, vagy nem teljes mértékben fizette vissza, és a támogató követelését a rendelkezésre álló biztosítékokból vagy más módon nem tudta behajtani,

• a Tanács vagy a Minisztérium a megvalósítónak felróható okból állt el a támogatási döntéstől, illetve a támogatási szerződéstől.

 

10. A támogatás folyósítása

a)      A célelőirányzat 2008. évi keretének terhére megítélt támogatások folyósítását a megvalósítónak legkésőbb a projekt befejezését követő 60. napig a Tanácson keresztül a Minisztériumnál kezdeményezniük kell, és a pénzügyi teljesítésnek legfeljebb 2009. december 31-ig meg kell történnie. A támogatási szerződésben rögzítésre kerülő, támogatás igénylésére rendelkezésre álló idő leteltét megelőzően 30 nappal a Tanács írásban, igazolható módon hívja fel a megvalósító figyelmét a lehívási határidőre. Amennyiben a megvalósító a határidő lejártáig nem kezdeményezi a támogatás igénybevételét, az igénybe nem vett támogatás törlésre kerül.

b)     A megítélt támogatási összeg csak a támogatási szerződés hatályba lépését követően folyósítható. A megvalósító a projekt időtartama alatt felmerült, elszámolható költségekről szóló bizonylatait a Tanácshoz nyújtja be. A Tanács a benyújtott elszámolásokat formai és tartalmai szempontból ellenőrzi, és amennyiben megfelelően találja úgy a 9.2. pontban rögzített megállapodás szerinti lehívó-levéllel – az elszámolás 2 példányának megküldésével – kezdeményezi a támogatás folyósítását a Minisztériumnál. A támogatást a Minisztérium folyósítja.

c)      A célelőirányzat forrásaiból megítélt támogatásokból nem nyújtható támogatási előleg.

d)     A támogatás igénybevétele forrás és teljesítményarányosan – számla ellenében vagy fejlesztési célú pénzeszköz átadására létrejött megállapodás alapján, természetes személytől történő ingatlanvásárlás esetében adásvételi szerződés alapján, a pénzügyi teljesítést követően, utólagosan – történhet. A saját vállalkozásban végzett beruházás esetén az elszámolás a támogatási szerződésben meghatározott bizonylat alapján történhet.

e)      A támogatási összeg lehívása a projekt megkezdését megelőzően kiállított bizonylatok alapján nem kezdeményezhető.

f)       Amennyiben a megvalósító a támogatási szerződésben rögzített kezdési időpontot követő 3 hónapon belül nem kezdi meg a beruházást, vagy nem kezdeményezi a támogatás – vagy a támogatás egy részének – igénybevételét, és késedelmét ezen idő alatt nem menti ki a Tanácsnál, a támogatási döntés érvényét veszti.

 

g)      A szerződéskötést követően felmerülő köztartozás, valamint a megvalósító ellen induló végelszámolási-, felszámolási-, csőd- vagy cégbírósági törlési eljárás esetén a köztartozás megfizetéséig, csődeljárás esetén a csődegyezség jóváhagyásáig, adósságrendezési eljárás esetén annak befejezéséig, végelszámolási-, felszámolási- vagy cégbírósági törlési eljárás esetén pedig a támogatás visszavonásáig a támogatás folyósítását fel kell függeszteni.

 

11. Ellenőrzés

 

a)      A PROGRAMADATLAPBAN rögzített program megvalósulásának ellenőrzésére a Minisztérium jogosult. Az egyes kisprojektek megvalósulását, illetve a támogatási szerződésben rögzített kötelezettségek teljesítését a Minisztérium jogosult, a Tanács köteles ellenőrizni.

b)     A kisprojekt megvalósítását követően, a projekthez kapcsolódó utolsó pénzügyi elszámolás benyújtása után legfeljebb 2 hónapon belül a Tanács, vagy a nevében eljáró munkaszervezete utóellenőrzést végez. Az utóellenőrzés során felvett jegyzőkönyvben a kedvezményezettet nyilatkoztatni kell arról, hogy a fel nem használt támogatásról véglegesen lemond.

c)      Az ellenőrzések megállapításait az ellenőrzést végző szerv a megvalósítóval közösen készített jegyzőkönyvben rögzítik. A támogatás nem szerződésszerű felhasználása, vagy a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségek nem megfelelő teljesítésének megállapítása esetén az ellenőrzést végző szerv javaslatot tesz a szükséges intézkedések megtételére.

d)     Egy kisprojekt akkor tekinthető befejezettnek, ha a támogatási szerződésben meghatározott feladat, cél szerződésszerűen teljesült. Egy kisprojekt akkor tekinthető lezártnak, ha a támogatási szerződésben vállalt fenntartási, és egyéb, a befejezést követő időszakra nézve vállalt kötelezettség a Tanács által elfogadott módon teljesült.

 

e)      A megvalósító köteles a támogatás forrásainak felhasználását ellenőrzés céljából a könyvviteli elszámolásaiban elkülönítetten és naprakészen nyilvántartani és az ellenőrzésre feljogosított szervek megkeresésére az ellenőrzés lefolytatásához szükséges tájékoztatást megadni.